Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyesületi szabályat 2016

 

 

A Tatabányai „Jószerencsét” Környezet-Természetvédő  Horgász Egyesület

Alapszabálya

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. Az Egyesület neve: Tatabányai „Jószerencsét” Környezet – Természetvédő Horgász Egyesület

2. Az Egyesület rövidített neve:  Tatabányai „Jószerencsét KT HE

3. Az Egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Környei út 42.

4. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.

5. Az Egyesület pecsétje kör alakú  benne: Tatabányai „Jószerencsét” Környezet – Természetvédő

Horgászegyesület  Tatabánya 1947.,

6. Az Egyesület logója: 3 sz. melléklet a bélyegző lenyomatokat (kör, tégla) levelezési logót tartalmazza.

7. Az Egyesület jogi személy.

8. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 

9. Az alapszabály 3. melléklettel került elfogadásra. 1. sz. melléklet: Az egyesület tisztségviselői, 2. sz. melléklet: Az egyesület választási szabályzata, 3. sz. melléklet: bélyegzők lenyomata (kör-tégla) levelezési logó minta.

II.

Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:
  1. az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,
  2. a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,
  3. az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,
  4. a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
  5. a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása
  6. a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,
  7. a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése
  8. anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,
  9. elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,
  10. a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,

 

2. Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

a.)      közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,

b.)     horgász versenyeket szervez,

c.)      együttműködik más horgászegyesületekkel,

d.)     részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,

e.)      rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére,

f.)      oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére,

g.)     nemzetközi kapcsolatokat tart fenn,

h.)     biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,

i.)      Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,

j.)      a tagság érdekei és a testületek döntése szerint horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket szervez,

k.)     rendszeres lehetőséget biztosít tagjai részére a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására

l.)    a Farkas tavi nevelőtavak és az erőműi tó karbantartásával a természetet szerető tatabányai polgároknak környezetüknek, vendégeinek kulturált szabadidő eltöltési, természetfotó készítési lehetőséget biztosít egyesületünk

m.)    Utjaink szabad forgalmúvá tételével városrészek elérhetővé tételével a polgárokon kívül a mentő a tűzoltó és egyét katasztrófa is gyorsan eljuthatnak a megközelíteni kívánt helyre.

3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai.

2. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.

3. Az Egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. 

4. A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz, az egyesület képviselőjéhez kell benyújtani. A kérelmet az Elnök terjeszti az egyesület illetékes testülete, a közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.  A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

6. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét. Az Egyesület pártoló tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

7. Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.

8. A tagok joga és kötelességei

a.)        Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

b)         Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

c.)        Választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,

d.)       Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

e.)        Jogosultak az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,

f.)        Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

g.)        Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag,

h.)        Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni,

i.)         Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,

j.)         Kötelesek az egyesület szerveinek határozatait betartani.

9.         A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.

10.       A rendes tag a 8. pontban  meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.                                             A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület Elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a Közgyűlésen.

11.  Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

12. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

13. Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

14. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására - figyelmeztetni kell.

15. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását , annak okát, bizonyítékait, a tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

16. A tagsági jogviszony megszűnéséről a Közgyűlés határozatot hoz.

17. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

18. Ifjúsági tagnak 18. éven aluli fiatalkorúakat lehet felvenni, melyhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.

 

19. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, amelyet a Horgászrend szabályoz. Tagsági díj fizetése minden egyesületi tag részére kötelező. Ennek mértéke a közgyűlés határozata szerint változó.

 

20. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

 

21.       Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

 

22. Az Egyesület választással kapcsolatos szabályzatát az alapszabály 2 sz. melléklete tartalmazza. Az alapszabályt a mellékletekkel együtt fogadja el a közgyűlés. (1 sz. melléklet tisztségviselők névjegyzéke a 2. sz. választási szabályzat, 3. sz. egyesület bélyegzőinek lenyomata (kör-tégla), levelezési logó minta)

IV.

Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozóösszeférhetetlenségi szabályok

A./

A Közgyűlés

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2.A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály elfogadása módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő (elnök és elnökség tagjai) megválasztása öt évre, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása öt évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak megválasztása öt évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése,

l) a fegyelmi szabályzat elfogadása és módosítása,          

m) a tag felvételéről való döntés,

n) azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos határkörébe utal.

3. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az egyesület székhelyén  történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a.)        közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye,

b.)        közgyűlés időpontja,

c.)        közgyűlés helye,

d.)       napirendi pontok,

e.)        figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,

f.)        a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

5.  A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

6. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

7.  A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

8. Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

9. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja, a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével.

10. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

12. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

13. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

B./

Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje


1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség hét tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés választja öt évre. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

 

2 Az elnökség tagjai: Az 1. sz. melléklet tartalmazza

 

3. Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

Az elnökség feladatkörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tagfelvételéről a tagsági viszony felmondásáról való döntés a két közgyűlés közötti időpontban;

n) minden olyan ügyben való döntés, amelyet a jogszabály, vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal.

4. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet.

5. Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.

6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha  határozatképes  és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nem nyilvános. Az Felügyelő Bizottság, a Fegyelmi Bizottság elnöke és a vezetőség megválasztott póttagjai a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt.

7. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

8. Az elnökségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.

9. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

10. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más  szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök, az alelnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

11. Az Elnök és az alelnök feladatai és hatásköre:

a.)        a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

b.)        az Egyesület képviselete,

c.)        az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

d.)       irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

e.)        gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

f.)        mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

12. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az alelnök vagy az elnökség két tagja együttesen is képviselheti. 

13.  Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

14. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

 

15. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

C./

Felügyelő Bizottság

1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú Felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A Felügyelő bizottság az Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül, többségi szavazattal öt évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók.

2. A Felügyelő bizottság tagjai:  az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. A Felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

4. A Felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

5. A Felügyelő bizottság vezetője vagy delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

6. A Felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a Felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

7.  A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy A felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

D./

Fegyelmi bizottság

1. A fegyelmi bizottság három tagját a közgyűlés választja meg többségi szavazattal öt évre, az elnökség és a Felügyelő bizottság megválasztásával egyidejűleg. A tagok maguk közül választják meg az elnököt.

2. A fegyelmi bizottság tagjai: 1. sz. melléklet tartalmazza

3. A fegyelmi bizottság szükség szerint ülésezik. Feladata az elnökség által tett javaslat alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása és az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében.

 

4. A fegyelmi bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.

 

V.

A határozatok rendje

1.  A Közgyűlésről, valamint az Elnökség a Felügyelő bizottság és a Fegyelmi bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

- a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint),

- a határozatképességet,

 

- a véglegesített napirendet,

 

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

 

- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).

 

3.  A jegyzőkönyveket hitelesítik:

 

- a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

 

- az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

 

4.  A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

 

- a határozat véglegesített szövegét,

 

- a határozatok számát,

 

- a határozathozatal időpontját,

 

- annak érvényességi körét, hatályát,

 

-  a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

5.  A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. 

 

VI.

A testületi összeférhetetlenség

1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:

a.) olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

 

c.) az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve,

d.) a b.) - c.) pontokban meghatározott személy hozzátartozója,

e) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

f) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

g) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

h) az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

 

3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a.)   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b.)   Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c.)   A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d.)   Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e.)  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

VII.

Az Egyesület gazdálkodása

1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

 

- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

- tagdíj,

- adomány, támogatás, pályázati bevétel,

- vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

- egyéb bevételek.

2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak képezik.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja. 

4. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

5. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök, alelnök gyakorolja. Az elnök, alelnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja. Az aláírási jogot a bankszámlát vezető pénzintézet nyilvántartja és rögzíti.

6. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

7. Az Egyesület az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. A beszámolót a közgyűlés  egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

8. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

9. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

10. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

VIII.

Az Egyesület működésének nyilvánossága

1. Az Egyesület a tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben közzéteszi a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványt.

2. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

3. Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

IX.

Vegyes és Záró rendelkezések

1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

(Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet:……………………………………………………………………………………)

 

3. A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

4. Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

5.  Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a 2016. március 13. napján megtartott ülésén, az 1. sz. számú határozatával fogadta el, és 2016. év március hó 13 napján lépteti hatályba.

 

Záradék: Alulírott Hajnal Kálmán elnök, Pál Béla alelnök mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egyesület 2013. december 8-án elfogadott és többszörösen módosított alapszabálya jelen alapszabály életbelépésével hatályát veszti.

 

Kelt: Tatabánya, 2016. évi március hó 13. napján