Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fegyelmi Szabályzat

Tatabányai „Jószerencsét” Környezet-Természetvédő Horgászegyesület

Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület vezetősége az alábbi szabályzatot fogadja el.

A fegyelmi eljárás célja

1. §. A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az Alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, horgászrend, tórend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgász szervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

Fegyelmi vétségek

2. §. Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:

a./ akit a halászattal, horgászattal kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek:

b./  aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős  marasztaló határozatot hoztak:

c./ akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal)  kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében vétkesnek találtak:

d./ aki a halászattal, horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, illetve a Horgászat Általános Szabályai előírásait vagy az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi,  tórendi előírásokat megszegi:

e./ aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti:

f./ aki, mint a választott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja:

g./ aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi vagy természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti:

h./ aki a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy rosszhiszeműen valótlant állít:

i./ aki a vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni:

j./ aki az egyesület vezetésének, tisztségviselőinek alaptalanul rossz hírét kelti, szándékos bomlasztó tevékenységet folytat.

Fegyelmi büntetések

3. §. 1.  Fegyelmi büntetések:

a./ figyelmeztetés:

b./ írásbeli megrovás:

c./ az egyesület vízterületéről való meghatározott idejű eltiltás:

d./ horgászattól való meghatározott idejű eltiltás:

e./ az egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése:

f./ az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás:

g./ a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből meghatározott időre szóló kitiltás:

h./ az egyesületből történő végleges kizárás.

       2. Indokolt esetben a 3. §. 1. bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ és f./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

       3.  Az egyesület választott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. §. 1. bekezdés a./ vagy b./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

       4.  A 3. §. 1. bekezdés c./ pontja szerinti az egyesület vízterületéről való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 3 hónap, leghosszabb időtartama 2 év.

      5.  A 3. §.1. bekezdés d./ pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 1 év, leghosszabb időtartama 5 év.

      6.  A 3. §. 1. bekezdés c./ pontja szerinti a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 1 év, leghosszabb időtartama 5 év.

      7.  A 3. §. 1. bekezdés f./ pontja szerinti, az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 1 év, leghosszabb időtartama 5 év .

      8.  A 3. §. 1. bekezdés g./ pontja szerinti, a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből meghatározott időre szóló kitiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb időtartama 2 év.

      9.  A 3. §. 1. bekezdésének c./ és e./ pontja alapján kiszabható büntetés végrehajtása (rendkívüli méltánylást érdemlő esetben) legfeljebb 2 évi próbaidőre felfüggeszthető.

Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. §. 1. bekezdésének c./ és e./ pontja alapján kirótt büntetés időtartama az 1 évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próba idő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben az esetben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

       10.  Akivel szemben a 3. §. 1. bekezdés d./ pontja alapján 2 évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

      11.   A 3. §. 1. bekezdés d./ pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a  területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni!

Hatáskörök

4. §. A fegyelmi vétségek első fokú elbírálása általában az egyesület fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének az évében a horgászjegyet kiváltotta.

Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél. Olyan kettős tagság esetén, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

A horgászegyesület vonatkozásában tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetősége jár el.

Az egyesület választott tisztségviselőivel szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.

A Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.

 

Rendkívüli felülvizsgálat

4/A §. 1. Az egyesület elnöke az egyesületi fegyelmi szervek által hozott jogerős határozatot – annak jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül – rendkívüli felülvizsgálat céljából a közgyűlés elé terjesztheti, ha az eljárás során:

a./ súlyosan megsértették a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit:

b./ a kiszabott büntetés kirívó módon nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy

c./ a hozott határozat jelentősen sérti a horgászközösség vagy az elkövető jogos érdekeit.

            2. A közgyűlés rendkívüli felülvizsgálat jogkörében a jogerős határozatot megváltoztathatja, megsemmisítheti és az utóbbi esetben a szükségeshez képest új eljárást rendelhet el. Az új eljárás lefolytatására kötelezheti az illetékes egyesületi fegyelmi szervet, de az eljárást saját hatáskörébe is vonhatja.

Az eljárás megindítása

5. §. 1. A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a./ halászati őr, társadalmi ellenőr,

b./ megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett (sértett) horgász, esetleg bármely más horgász,

c./ a halászati, vízügyi, környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

            2. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

           3.  Elrendelésre jogosultak: az egyesület hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesület közgyűlés, vezetősége nevében az egyesület elnöke.

           4. Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

Ha az egyesület tagja a 2. §. a, b, c, d, e bekezdésben foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését illetve a vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

             5. Amennyiben az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján (megítélése szerint) csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a 3. §. 1. bekezdés a/ vagy b/ pontja szerinti fegyelmi büntetést.

            6. Ha az elkövető az elnöknek az 5. §. 5. bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

           7. Az 5. bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 8. §. 13. bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

A fegyelmi bizottság működése

6. §. 1. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a tagok 50 %-a +1 fő jelen van.

        2. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas- vagy élettársa vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölé rendeltség, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

          3.  A másodfokú, illetve a 4/A. §-ban meghatározott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg vizsgálóbiztosként az azt megelőző eljárásban részt vett.

Eljárási szabályok

7. §. 1. A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

           2. Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy annak kivizsgálását elrendelni. A vizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

           3.Az eljárás alá vont tagok tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

           4. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább két tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. §. l. bekezdés a, vagy b, pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

           5. Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók.

         6. A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

7.  A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról.  Aki a tárgyalás rendjét közbeszólással vagy egyébként zavarja a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult bizottságnál vagy személynél fegyelmi eljárást vagy szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezhet.

Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a fegyelmi bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

         8.  Ha az eljáró fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

          9. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi bizottság  nevén kívül tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelent  más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felróható fegyelmi vétség tekintetésen, védekezését, a tanúk vallomásának tényét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmazni.

        10. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá

        11. A fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül újabb határnapot tűz ki.

         12. Ha a fegyelmi bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá volt személy a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy a terhére rótt cselekményt nem követte el, vagy a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható, vagy a terhére rótt fegyelmi vétség elévült, az eljárást határozattal megszünteti.

         13. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a fegyelmi bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A második  – rendelkező – rész az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást tartalmazza.

Emellett rendelkezni kell  az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábbi bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől.

Elmarasztaló határozat esetén az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban  tévesen vonták be, illetőleg  ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye. A területi engedély visszavonása felől, ha a 3. §. 1. bekezdés c, d, f, pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák.

A büntetés próbaidőre történő felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt.

Az eljárás alá vont egyesületi választott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi bizottság indokoltnak tartja.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését lényegében a bizottság meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

            14. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni vagy tértivevényes ajánlott levélben részére megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.

           15. Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után  a fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik.

A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság elnöke jogerősítő záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát az egyesület vezetőségének meg kell küldeni.

            16.  A 3. §. 1. bekezdésének c – f pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára, illetve horgászigazolványába. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

             17. A hónapokban, illetve években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. §. 4 bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vizén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

             18. A 16. pontban meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van -  a másodfokú határozatot hozó, illetve a rendkívüli felülvizsgálati jogkörrel élő fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és bevonják a 3. §. 11. pontban meghatározott okmányokat is.  Amennyiben erre nincs lehetőség, mert az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson, ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben eljáró fegyelmi bizottság, illetve az egyesület vezetősége köteles megtenni.

            19.  A jogerős fegyelmi határozat  rendelkező részét kivonatosan az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

Fellebbezés

8. §. 1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a fegyelmi bizottságnál kell benyújtani.

Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag (tagok), és az eljárást kezdeményező személy (személyek pl. halőr, feljelentést foganatosító horgász, tisztségviselő, sértett…), elrendelő személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

Az esélyegyenlőség biztosítása fontos követelmény!

A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – köteles megküldeni a másodfokú szervnek a határidő lejártától számított 8 napon belül.

Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

Eljárás ifjúsági taggal szemben

9. §. 1. Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 7. §. 4. bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kéri a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy a fiatalkorú elkövető általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

Ajánlás a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározásához

A Tatabányai „Jószerencsét” Környezet – Természetvédő Horgászegyesület fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékét a 3. §. határozza meg.

Nincs szabály azonban arra nézve, hogy az egyes fegyelmi vétségek miatt milyen fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.

Az egyesület fegyelmi szabályzata nem is sorolja fel a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok nagyobb csoportjait határozza meg, így például: fegyelmi vétséget követ el, aki vét a tórend, horgászrend előírásai ellen.

Ezek a belső szabályzatok azonban sokféle előírást tartalmaznak és nyilvánvaló, hogy nem minden előírás megszegőjét kell azonos büntetéssel sújtani.

Általános tudnivalók a büntetés kiszabásáról

Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és a gondatlan elkövetését egyaránt büntetni kell.

Az esetek jelentős részében egyébként nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan. Többnyire például nem bizonyítható, hogy az elkövető lemérte-e a méreten aluli halat, s azt abban a tudatban tartotta meg, hogy méreten aluli vagy otthon felejtette mérőszalagját, ezért csupán becsléssel állapította meg a hal hosszát és esetleg azt hitte, hogy az méretes. /Egyébként az sem zárja ki a felelősségre vonást, ha a halat mások mérték meg és méretesnek tartották, mert a horgász köteles személyesen meggyőződni a fogott hal hosszáról./ A példaként említett és hasonló esetekben tehát nincs különösebb jelentősége annak, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan, ezt legfeljebb – ha szándékosság vagy a gondatlanság bizonyítható – a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál lehet figyelembe venni.

A szabályok nem ismerete senkit nem mentesít a fegyelmi felelősségre vonás alól!

Ha azonban helyi érvényű szabályról /pl. rendkívüli tilalmi időről vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról/ van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellett-e. Ez főként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető. Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő ódon közhírré tették-e. Ha ugyanis valaki első alkalommal horgászik egy ismeretlen vízterületen, az köteles a horgászat megkezdése előtt az esetleges helyi szabályokról tájékozódni. Ha azonban ezt már korábban megtette és a kellő felvilágosítást megkapta /pl. írásban átadták neki a helyi horgászrendet/, akkor már nem lehet elvárni, hogy a horgászat megkezdése előtt minden alkalommal újból és újból érdeklődjön, vajon közben nem vezettek-e be valamilyen további korlátozó rendelkezést.

Vétkesség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamely helyi jellegű korlátozó rendelkezést nem ismert és a körülményeknél fogva a tőle elvárható gondosság mellett nem is volt köteles ismerni /mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, csak esetenként lehet elbírálni.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:

– A cselekmény súlyosságát.

– Az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint az adott egyesületben vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

A gyakrabban előforduló fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevő enyhítő vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg.

Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet eltiltás helyett írásbeli megrovás alkalmazására,

A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei, a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkoztatást keltő vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény .

 

A cselekmény súlyának megítélésénél figyelembe kell venni az esetleges káros következményeket is. Az enyhítő illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény lehet, ha az elkövető: fiatalkorú, – kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait. Számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség számára. Súlyos betegségben szenved. Feltáró jellegű beismerő vallomást tett, tettét őszintén megbánta.

A példaként felsorolt okok azonban szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek.

Ha például valaki tettlegesen bántalmazza az ellenőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget.

Súlyosbító körülmény lehet: ha az elkövető már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget. Tettét italos állapotban követte el. Megpróbálta fondorlatos módon félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet.

A horgászegyesületben betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles példamutató magatartást tanúsítani.

Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet a kiemelt jelentőségű, sokak által látogatott horgászvizeken, ahol a fegyelmi vétség másokat is hasonló magatartásra csábít, illetőleg kivülállókban kedvezőtlen véleményt kelt a horgászokról. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valahol elszaporodtak a fegyelmezetlenségek vagy bizonyos fegyelmi vétségek, mint például a bot őrizetlenül hagyása.

Gyakrabban előforduló egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések:

1.  Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó vagy 1m2-es csalihalfogó hálónál nagyobb, vagy tiltott elektromos halászat, emelőháló és gereblyéző felszerelés használata stb.)                      5 év

2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halászati őr, társadalmi ellenőr, mezőőr, rendőr stb.) bántalmazása                                                              5 év

3. A horgászat során a horgászattal összefüggő   okból (pl.: jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt stb.) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása                                                                                5 év

4. Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása       1 – 3 év

 

5. Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül   6 hónap – 1 év

6. Tilalmi időben folytatott horgászat és tilalommal védett halfajokból való zsákmány megtartása                                                                   1 – 2 év

7. Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése) egy darab hal esetén                      1 – 2 év

                     több hal esetén                              2 – 5 év

8. Egy darab méreten aluli hal megtartása              6 hónap – 1 év

    Egynél több méreten aluli hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként   

    egy évvel növekszik.      

9. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy darab hallal való túllépése  6 hónap – 1 év, egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.       

10. A kifogható darabszám korlátozás túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése)          1 – 2 év

Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

11. A méretkorlátozás alá eső halfajokra vonatkozó törvényi vagy helyi súlykorlátozásnak túllépése                                                      6 hónap – 1 év

12. Állami jegy és érvényes területi engedély nélküli horgászat     2 – 3 év

13.  Érvényes területi jegy nélküli horgászat                                   1 év

14. Tiltott helyen való horgászat                                           3 – 6 hónap

15. Az éjszakai horgászat szabályainak megsértése            6 hónap – 1 év

      (kivilágítatlan horgászhely)

16. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (behordás,sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett készség őrizetlenül hagyása)                                                                             3 – 6 hónap

17.  A használható felszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal  való túllépése 1 év, további botszám után a büntetés mértéke növekszik.

18. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba a mérettel védett halak fogása esetén                                                               1 év

19. Természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok zsákmányolása   1– 2 év

20. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, ha más szabálysértés nem történt                      6 hónap – 1 év

Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezik érvényes területi engedéllyel, vagy a zsákmányban méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab és súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetően  a súlyosabb megítélés alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt.

21. A partvédmű vagy más műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése, tórend megsértése (pl. szemetelés)   3 hónap – 1 év

A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetve környezetszennyezés, a környezetvédelmi szabályos megszegése.                               2 – 5 év

Az egyesület fegyelmi szabályzatát a 2013. szeptember 09. napon megtartott vezetőségi ülés elfogadta. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2001-ben elfogadott fegyelmi szabályzat és módosító kiegészítő szabályzatok.

Tatabánya, 2013. szeptember 09.

 

                                                                    Vezetőség